Naponta turisták és helyi lakosok ezrei csodálják meg a bécsi Hundertwasser-házat, amely a város egyik ikonikus épülete, maga Hundertwasser pedig a háború utáni közép-európai képzőművészet egyik megkerülhetetlen figurája, akinek alkotásai Európa szerte megtalálhatóak. Mégis kevesen tudják, hogy Hundertwasser közel három évitizeden át egy Aucklandtől kb. 200 km távolságban északra elhelyezkedő farmon, a Kaurinui-völgyben élt és alkotott. Legismertebb helyi alkotási pedig egy Kawakawa település közepén található nyilvános illemhely (1. ábra).
Hundertwasser persze mindig is hitt a merész színek, formák és a funkció szoros egységében, esztétikája formabontó és egyedi, köztéri alkotásai mégsem a műértő elitet, hanem az utca emberét hivatottak szolgálni. De a szolgálat egyben motiváció és provokáció is; alkotásai sikerrel váltanak ki valamiféle reakciót, mindenkiből, aki találkozik művészetével. Hundertwasser büszkén foglalkozott “alkalmazott” művészettel: bélyegeket, zászlókat, érméket és posztereket készített. Múzsája elsősorban mégis az őt körülvevő természet volt, vásárolt farmot Normandiában, Alsó-Ausztriában, élt Ugandában, és végül egy 1970-es turista út után, úgy döntött, Új-Zélandon éli le élete hátra levő részét.
Whangarei településen egy hamisítatlan Hundertwasser-épületben láthatóak alkotásai, amelyet 2022. február 20-án adtak át a művészetért rajongók nagy örömére (2. ábra). Az épület története azonban több, mint kalandos, kísértetiesen közép-európai történet. Hundertwasser 1993-ban vázolta fel először a múzeum tervét egy évvel azután, hogy a város polgármestere javaslatot tett egy művészeti galéria létrehozására. Az akkori polgármesterrel közösen ki is választotta a pontos helyszínt, de 2000-ben bekövetkezett haláláig “egyetlen kapavágás” sem történt a területen, sőt még a tulajdonlása is nyitott kérdés volt. Ha valaki szeretne elmélyülni az épület megszületésének hányódtatott három évtizedes történetébe, látogasson el a Hundertwasser Art Centre honlapjára. Aki pedig Hundertwasser kései alkotásit szeretné látni, és a bécsi múzeumot már betéve ismeri, ugorjon át Whangarei-be. 🙂